Keresés

Ebkultúra

Kategória

Festészet

Az igazi kutyabarát Freud

Már több cikkel is találkoztam a neten amik azt taglalják, hogy mekkora kutyabarát volt Sigmund Freud. Az élete utolsó éveire ez talán igaz, de egy dolgot azért rendre elfelejtenek megemlíteni és engem személy szerint irritál amikor felületes és egyoldalú írásokat közölnek valakiről. Freud orvos volt egy olyan korszakban amikor rengeteg áttörést értek el az orvostudományban. Az orvosok pedig állatokon, köztük kutyákon kísérleteztek. Sokat. Bár tény és való, hogy Freud a saját kutyáit szerette – bár itt tegyük hozzá, hogy már a hetvenet taposta amikor az első kutyája meglett -,  de más kutyákon szemrebbenés nélkül kísérletezett. (Mondjuk önmagán is, szóval miért pont a kutyákat kímélte volna…) Azonban nem az a mai poszt lényege, hogy Sigmund Freud elvetemült tudós személyiségét lehurrogjam. Continue reading “Az igazi kutyabarát Freud”

Reklámok

József Attila: A kutya

Oly lompos volt és lucskos,
A szőre sárga láng,
Éhségtől karcsú,
Vágytól girhes,
Szomorú derekáról
Messze lobogott
A hűvös éji szél.
Futott, könyörgött.
Tömött, sóhajtó templomok
Laktak a szemében
S kenyérhéját, miegymást
Keresgélt. Continue reading “József Attila: A kutya”

A nap kutyás festménye

Sir Edwin Landseer (1802-1873) – aki szerintem simán ott van a top 3 valaha élt legnagyszerűbb „kutyafestő” között – mindössze 16 éves volt amikor megalkotta a fenti olajfestményt 1818-ban, ami a Harcoló kutyák (Dogs fighting) címet kapta, bár szerintem az arckifejezésüket elnézve ez inkább játék, mint harc. Happy Friday! 🙂

His Master’s Voice – egy ikonikus logó története

Avagy hogyan vált Nipper, Francis Barraud angol festő testvérének terrier kutyája egy lemezkiadó vállalat jelképévé és a zenei világ egyik legismertebb védjegyévé?  Continue reading “His Master’s Voice – egy ikonikus logó története”

A nap kutyás festménye

Otto Dix német festő 1920-ban, az első világháború után fejezte be a Gyufaárus (The Match Seller) című festményét, amelynek főalakja egy háborús veterán. A festő maga is háborús veterán volt, tehát a saját bőrén tapasztalta meg a háború utáni társadalmi közönyt és tiszteletlen bánásmódot az egykor nagy becsben tartott katonákkal szemben. A kép hatásosan érzékelteti a társadalmi egyenlőtlenségeket, a részvétlen, arctalan német elit és a semmibe vett, sors által meggyötört alak közti ellentétet. A megaláztatást egy tacskó teszi teljessé, aki a fejét elfordítva vizeli le a gyufaárust.

Kutyapecér, szoknyapecér, kurafi, kutyafi…

Kutyapecér, szoknyapecér, kurafi, kutyafi mi köze van ezeknek a szavaknak egymáshoz, ha van egyáltalán?  Continue reading “Kutyapecér, szoknyapecér, kurafi, kutyafi…”

Thury Zsuzsa: A kutya

Az Alagút közepén hatalmas farkaskutya tévelygett. Előre tett néhány lépést, azután megfordult, ellenkező irányba iramodott, majd keresztül-kasul keringett céltalanul és rémülten. Egy gépkocsi szigorú tülkölésére jobbra ugrott, egy ellenkező irányból érkező motorkerékpár ugyanakkor szinte elütötte. Continue reading “Thury Zsuzsa: A kutya”

A nap kutyás festménye

Salvador Dalí 1938-as szürreális olajfestménye, címe: Arc és gyümölcstál látomása a tengerparton (Apparition of face and fruit dish on a beach). Mérete: 114.8 x 143.8 cm.

A Brexit margójára

Lilian Cheviot: Ébresztő Anglia! (Wake up England!). Olajfestmény, kb. 1910.

 

Powered by WordPress.com.

Fel ↑