Már több cikkel is találkoztam a neten amik azt taglalják, hogy mekkora kutyabarát volt Sigmund Freud. Az élete utolsó éveire ez talán igaz, de egy dolgot azért rendre elfelejtenek megemlíteni és engem személy szerint irritál amikor felületes és egyoldalú írásokat közölnek valakiről. Freud orvos volt egy olyan korszakban amikor rengeteg áttörést értek el az orvostudományban. Az orvosok pedig állatokon, köztük kutyákon kísérleteztek. Sokat. Bár tény és való, hogy Freud a saját kutyáit szerette – bár itt tegyük hozzá, hogy már a hetvenet taposta amikor az első kutyája meglett -,  de más kutyákon szemrebbenés nélkül kísérletezett. (Mondjuk önmagán is, szóval miért pont a kutyákat kímélte volna…) Azonban nem az a mai poszt lényege, hogy Sigmund Freud elvetemült tudós személyiségét lehurrogjam.

Van ugyanis egy másik, valóban kutyabarát Freud akiről ritkán esik szó. Sigmund Freud unokájáról, Lucian Freudról (1922-2011) van szó, aki egyébként világszerte elismert kortárs brit művész. Csak hogy érzékeltessem mennyire elismert alkotóról van szó: 2008-ban egy New York-i aukción 33,6 millió dollárért kelt el egy festménye, ennél magasabb összegért élő festő művét addig még soha nem adták el. Nem semmi teljesítmény.

lucianfreud.jpg

Lucian Freud nagyon szerette a kutyákat, csodálta az arroganciától mentes személyiségüket, mindig tettre kész lelkesedésüket és állati gyakorlatiasságukat. Portréalanyait is gyakran pihenés vagy alvás közben örökítette meg, olykor meztelenül – mert elmondása szerint ekkor voltak legközelebb az állati énjükhöz. A kutyák túlzott odaadását viszont nem szerette, ahogy a szokásokhoz és napi rutinhoz való ragaszkodásukat sem – mivel művészlélek lévén neki sem volt napi rutinja.

Portréin gyakran feltűnnek kutyák, itt épp lánya társaságában:

lucian-freud-double-portrait-1985-1986.jpg
Double portrait, 1985.
lucian-freud-double-portrait-1988.jpg
Double portrait, 1988.

Számomra a legkedvesebb festménye egyértelműen a Hármas portré (Triple Portrait), melyen lánya két whippettel került ábrázolásra. Nagyon át tudom érezni a kép hangulatát, mert én is sokszor ültem már magamba roskadva miközben körülöttem a kutyáim nyugodtan feküdtek, mintegy ellensúlyozva az idegállapotomat.

lucian_freud_triple_portrait
Triple portrait, 1986-1987.

Az ilyen portréival kapcsolatban állítólag gyakran hangoztatott egy idézetet T. S. Eliot Preludes (Prelűdök) című verséből:

„I am moved by fancies that are curled

Around these images, and cling:

The notion of some infinitely gentle

Infinitely suffering thing.”

A magyar fordítást szándékosan nem teszem ide, mert számomra nem adja át a frázis jelentését, de akit érdekel vagy nem tud angolul itt elolvashatja.

Freud valószínűleg legkedvesebb kutyája, Pluto gyakran szerepel a festményeken:

pluto-and-the-bateman-sisters.jpeg
Pluto and the Bateman Sisters, 1996.

Volt azonban, hogy más kutyáját is vászonra vitte:

annabel-and-rattler.jpg!Large.jpeg
Annabel and Rattler, 1998.
Girl with a White Dog 1950-1 by Lucian Freud 1922-2011
Girl with a White Dog, 1950-1951.
guy-and-speck-1981.jpeg
Guy and Speck, 1980-1981.

20 éven át David Dawson volt a festő assisztense, akinek szintén volt egy whippetje, Eli. A meztelen David és Eli több festményen is ábrázolásra kerültek, sőt olykor még Freud kutyája, Pluto is feltűnik a képeken.

tumblr_m08ck2nKiN1qzoziho1_1280.jpg

tumblr_m08ck2nKiN1qzoziho2_500.jpg

tumblr_m08ck2nKiN1qzoziho4_r1_1280.jpg

tumblr_m08ck2nKiN1qzoziho5_1280.jpg

L03637_10.jpg

david-pluto-and-eli.jpeg

eli.jpg!Large.jpeg

David egy fotósorozatot is készített a munkaadója műhelyéről, a fotókon gyakran feltűnnek a szeretett ebek:

Untitled-1.jpg

Untitled-2.jpg

Untitled-3.jpg

floor.jpg

david-dawson-photograph-painter_s-garden-with-eli-2006.jpg

grave.jpg
Pluto sírja.

Szóval ha már kutyabarát és Freud, én Lucianra szavazok! 🙂

Források:

Reklámok