Több szentté avatott ember alakjához is elválaszthatatlanul kapcsolódik a kutya alakja, mely egy kifejezetten meglepő tény ha arra gondolunk, hogy a keresztények többnyire tisztátalannak és megvetendőnek tartották az ebeket. Valamiért azonban úgy esett, hogy a sors egy négylábú bőrébe bújva változtatta meg a következő személyek életét.

dominikánusok Szent Bernát Szent Domonkos Szent Kristóf képzőművészet bernáthegyi Szent Euszták Andrea di Buonaiuto Cortonai Szent Margit
Albrecht Dürer: Szent Euszták látomása. Olajfestmény, 1500.

Szent Euszták vértanút gyakran ábrázolták vadászkutyákkal, mert legendája szerint egy vadászat során találkozott egy szarvassal, melynek agancsai között Krisztust látta.

 

Szent Domonkos születési legendája szerint anyjának álmában fáklyás kutya jövendölte meg születendő fia nagyrahivatottságát. A fáklya Szent Domonkos lángoló hitét szimbolizálja, a kutya pedig a farkasokat (eretnekeket) elkergető dominikánus szerzetesek szimbóluma. Innen eredeztethető eretneküldöző feladatukra utaló elnevezésük: Domini Canes, azaz az Úr kutyái.

A rend jelképe a fekete-fehér foltos kutya lett, a rend tagjai pedig fehér habitust és fekete köpenyt viseltek. Ennek a szimbólumnak a reprezentációja Andrea di Buonaiuto XIV. századi firenzei freskója a Santa Maria Novella kolostorának spanyol kápolnájában.

dominikánusok Szent Bernát Szent Domonkos Szent Kristóf képzőművészet bernáthegyi Szent Euszták Andrea di Buonaiuto Cortonai Szent Margit
Részlet Andrea di Buonaiuto 1365-ös freskójából: Szent Domonkos útjukra küldi az Úr kutyáit.

Szintén prófétikus álomban jelenik meg a kutya Clairvaux-i Szent Bernát ciszterci szerzetes születési legendájában. Édesanyja, Aleth azt álmodta, hogy méhében egy ugató fehér kutyát hord. A várandós anyát megrémítette a prófécia és egy paphoz fordult segítségül, aki biztosította, hogy fia egy csodálatos „kutya” lesz, aki végzetéül az Úr házának őrzését tűzi ki és ugatásával szólal fel a hit ellenségei ellen.

dominikánusok Szent Bernát Szent Domonkos Szent Kristóf képzőművészet bernáthegyi Szent Euszták Andrea di Buonaiuto Cortonai Szent Margit
Szent Bernát látomása egy metszeten, Tejcsoda ill. Lactacio címmel is ismert. Egy szoptató Madonnát ábrázoló szoborhoz fohászkodva Bernát így szólt: “Mutasd meg, hogy anya vagy”. Erre a szobor megelevenedett és tejet fröccsentett Bernát szájára… no comment. Alakjával szemben a kiskutya utal a születési legendájára.

Itt szeretnék említést tenni egy másik Bernátról is. Menthoni Szent Bernát nevéhez fűződik az Alpokban létrehozott Szent Bernát ispotály, melyet a beteg és sebesült utazók megsegítésére hoztak létre a szerzetesek. Valamikor 1660-1670 között a Szent Bernát menedékházban a szerzetesek kezdték el őr- és mentőkutyaként használni és tenyészteni az első bernáthegyiket – akik az Ázsiából a rómaiak által áthozott masztiff jellegű kutyák leszármazottai. A fajta első ábrázolására 1695-ben Salvator Rosa által került sor.

dominikánusok Szent Bernát Szent Domonkos Szent Kristóf képzőművészet bernáthegyi Szent Euszták Andrea di Buonaiuto Cortonai Szent Margit
Szerzetesek és egy csapat bernáthegyi kutya mentenek egy eltévedt hegymászót a svájci Alpokban, kb. 1955-ben. Kép forrása: Smithsonian

Szent Rókus ábrázolásain gyakran láthatunk egy szájában kenyeret tartó kutyát. Ez annak köszönhető, hogy amíg pestisben szenvedett, állítólag egy kutya kenyeret hordott neki, így gondoskodva a gyengélkedő szerzetesről.

dominikánusok Szent Bernát Szent Domonkos Szent Kristóf képzőművészet bernáthegyi Szent Euszták Andrea di Buonaiuto Cortonai Szent Margit
Jusepe de Ribera: Szent Rókus. Olajfestmény, 1631.

Cortonai Szent Margit ábrázolásain is olykor feltűnik egy kutya alakja. A története szerint egy nap a kedvese elment a kutyájával sétálni, ám a kutya később egyedül tért vissza. Margitot a kutya vezette el meggyilkolt kedvese holttestéhez.

dominikánusok Szent Bernát Szent Domonkos Szent Kristóf képzőművészet bernáthegyi Szent Euszták Andrea di Buonaiuto Cortonai Szent Margit
Gaspare Traversi: Cortonai Szent Margit. Olajfestmény, 1758.

Szent Kristóf egy kicsit kilóg a képből, mert őt nem kutyával, hanem kutyafejűként ábrázolták a keleti művészetben. Ez az ábrázolásmód valószínűleg egy etimológiai félreértésen alapul, és a latin cananeus (kánaánita) szó összecserélése a latin canineus (kutyaszerű) szóval.

Frankovics György etnográfus azonban így ír róla:

„A keleti és a nyugati keresztény legendák egyaránt mártírként őrzik Szent Kristóf emlékét, aki több legendaváltozat szerint kutyafejű és az emberevők – némelykor a Kánaánnal azonosított – országának szülötte volt. Azt feltételezték róla, hogy a kereszténység felvétele után az új névvel együtt emberi külsőt is nyert. (…) Az ortodox ikonográfiai hagyomány a kutyafejű Szent Kristófot harcos alakjában jeleníti meg.”

dominikánusok Szent Bernát Szent Domonkos Szent Kristóf képzőművészet bernáthegyi Szent Euszták Andrea di Buonaiuto Cortonai Szent Margit
Szent Kristóf 17. századi orosz ábrázolása. Még több kép itt.

Ennyi volna mára, remélem sikerült néhány érdekességgel szolgálnom. 🙂

Források:

  • Tamsin Pickeral (2008): The Dog. 5000 Years of the Dog in Art. Merrel Publishers, London.
  • Simona Cohen (2008): Animals as disguised symbols in Renaissance art. Brill’s studies in intellectual history. Koninklijke Brill, Leiden.
  • James Hall (1974): Dictionary of Subjects and Symbols in Art. Harper and Row Publishers, New York.
  • Leslie Ross (1996): Medieval Art. A Topical Dictionary. Greenwood Press, Westport.
  • Jess Blumberg (2008): A Brief History of the St. Bernard Rescue Dog. Smithsonian.
  • Szimbólumtár
Reklámok