El tudjátok képzelni, hogy valaki úgy nyert meg egy olümpiai versenyt az ókori Hellászban, hogy nem vehetett részt a versenyben, pusztán azért mert nőnek született?

 

Pontosan ez történt Küniszkával i. e. 396-ban, amivel ő lett az első női olümpiai bajnok, méghozzá négyes fogathajtásban. A győzelem úgy eshetett meg, hogy a fogathajtó versenyen nem a kocsihajtót hirdették ki győztesként, hanem a fogat tulajdonosát, aki történetesen Küniszka volt. Később i. e. 392-ben is megnyerte a számot. Küniszka egyébként II. Agészilaosz spártai király húga volt.

A Küniszka név magyarul Kutyácskát jelent, és valószínűleg nagyapja, Zeuxidamus miatt nevezték így, akit szintén hasonló kutyás becenévvel illettek.

Küniszka

Téved azonban, aki úgy gondolja, hogy ez valami nagy feminista mozzanat volt a történelemben, szó sincs ilyesmiről. Sokan azt is megkérdőjelezik, hogy mennyi szerepe volt Küniszka saját motivációinak abban, hogy egyáltalán elindította lovait a játékokon, és nem csak testvére politikai érdekektől vezérelt kérésének tett-e eleget. A spártai király ugyanis a húgát használhatta fel arra, hogy megmutassa, a kocsi versenyhez nem férfiúi nagyszerűség és kitűnőség, hanem csak vagyon és támogatás szükséges és ily módon degradálta az esemény sportértékét. Ennek részletes okairól bővebben itt olvashattok. Küniszka azért szobrot állíttatott fogata emlékére, melyhez az alábbi szöveget íratta:

„Spárta királyai nemzettek, s most győztem a mének / gyorslábú fogatával, mit bizonyít ez az emlék. / Én Kűniszka vagyok, aki nőként hellaszi földön / Elsőnek koszorút nyerve elérte a célt.”

(Kertész István fordítása)

Források:

Reklámok