A mai bejegyzés a háború kutyáiról fog szólni. A közel-keleti háborús helyzetet és a napokban elhunyt francia rendőrkutyát, Dieselt figyelembe véve úgy gondolom, aktuális a téma.

 

Akárcsak jelenünkben, már évezredekkel ezelőtt is bevetették a kutyákat a harcban. A leghíresebb harcos kutya Peritas, hű társa Nagy Sándornak, aki olyannyira szerette és becsülte a kutyáját, hogy egy várost is elnevezett róla. Peritas, aki többször is megmentette gazdája életét, állítólag egy oroszlánt és egy elefántot is legyőzött a harcban. Alakját a Nagy Sándor szarkofágként ismert Kr. e. 4. századi kőkoporsón is megjelenítették:

háború szólások és közmondások Nagy Sándor Peritas Shakespeare Dogs of War

A Római Birodalom bukása után csak elvétve ábrázolták a kutyákat a művészetekben, és ez egészen kb. a 11. századig így volt, mondhatni kiebrudalták a kutyákat a társadalomból. A háborúk következtében számtalan kóbor, háborúra tenyésztett és elszabadult falka barangolt az utcákon, akik terjesztették a halálos kórt: a veszettséget. Az emberek kóbor állatoktól való megalapozott félelme hozta létre a mai napig használatos magyar kifejezést: ebek harmincadjára kerül.

A harmincad egy régi vám neve volt, és aki ebek harmincadjára került, azt kutyák ‘vámolták meg’, azaz kóbor kutyák támadták meg útja során. A pusztító ebek alakjához kapcsolódik továbbá a „mint a dögöt csak ki kell vetni az ebeknek” és a „hogy a kutyák egyenek meg régi szólások is.

A középkorban a legsúlyosabb büntetések közé tartozott, ha valakinek a holttestét a kutyák elé vetették és az ebek martalékává vált. A falánk, marcangoló kutya leírása számos bibliai szövegrészben is megtalálható és Ady Endre is a pusztulás velejárójaként írja le a kutyákat az E nagy tivornyán című háborús versében:

„Terítve a Föld: lakni tessék,

Tombolj, Világ, most szabadult el

Pokloknak minden pokla rajtad,

Ha akartad vagy nem akartad,

Hollókkal és kóbor kutyákkal

Kész a lakoma, kész az egység.

Dzsingisz kán a négy legnagyszerűbb tábornokát a háború kutyáinak (Dogs of War) nevezte és a mongol vezető egészen a farkasig visszavezette a saját őseit. A háború kutyái szókapcsolatnak azonban más átvitt értelme is van. A leggyakoribb jelentésében a kifejezés a zsoldos katonákat jelöli. Ily módon használja Shakespeare is többek között Julius Caesar című 1599-es művében:

„És Caesar lelke száguldván boszúért,

S a hő pokolból jött Até vele

Száll e határra és uralkodói

Hangon kiáltja: Pusztitás! megoldván

A harc ebeit, hogy égre bűzhödik fel

Ezen cudar tett, emberek dögével,

Kik nyögve kérnek sírt a föld felett!

A Punch című brit szatirikus magazin is felhasználta a shakespeare-i jelenetet 1876-ban az orosz-török konfliktus ábrázolására, amint az oroszok éppen ráuszítani készülnek a törökökre a Balkán délszláv kutyáit:

háború szólások és közmondások Nagy Sándor Peritas Shakespeare Dogs of War
The Dogs of War, azaz A háború kutyái. A nyakörveken a délszláv országok nevei láthatóak.

Valószínűleg Shakespeare ihlette Frederick Forsyth írót is arra, hogy A háború kutyái című 1974-es regényében szintén a zsoldosok metaforájaként használja a kifejezést. A szókapcsolat mára olyannyira népszerűvé vált, hogy filmek, zenei albumok és számok, valamint számítógépes játékok címeként is megtaláljuk.

Zárásképp pedig szóljon a Pink Floyd, akiknek The Dogs of War (A háború kutyái) című elképesztően zseniális száma nem is lehetne ennél aktuálisabb. Aki tud angolul, figyeljen a dalszövegre…

Források:

  • Tamsin Pickeral (2008): The Dog. 5000 Years of the Dog in Art. Merrel Publishers, London.
  • O. Nagy Gábor (1979): Mi fán terem? Gondolat Kiadó, Budapest.
  • Wikipédia: The dogs of war (phrase), The Dogs of War
Reklámok