Kutya van a kertben – szokták mondani, amikor valami baj van egy dologban, főleg titkos és tiltott szerelmi viszonyra használják ezt a kifejezést. (Sirisaka, 1890) Ám van itt még néhány elképesztően érdekes tény a kutyákról, a kertben. Lássuk!

 

Kevesen tudják, de kutya- illetve eb- jelzői előtaggal képzett számos növénynevünk. De miért is került a kutya/eb, mint állatnév a növények nevébe? Rácz János leírása alapján ez a növény „használhatatlanságának, élvezhetetlenségének, csúnyaságának vagy éppen mérgező voltának, egyéb rossz tulajdonságának kifejezője”. (Rácz, 2001) Tehát olyan növényeket illettek ilyen elnevezéssel, ami a kutyának sem kell. De olyanok is vannak, melyek a kutyák számára hasznos gyógyszer, vagy éppen halálos méreg voltuk miatt kapták az elnevezésüket, netán az alak- és színbeli, vagy íz- és szagbeli hasonlóságok okán. Lássunk néhány példát a teljesség igénye nélkül:

  • Kutyatej: Az egyik legismertebb növény, más néven pitypang. Neve virágjának csípős tejére utal, mely hánytató, maró, hashajtó hatású. Német elnevezése tükörszó: Hundsmilch. Farkastejnek (németül: Wolfsmilch) is nevezik.
  • Kutyarózsa: A vadon élő vadrózsa vagy csipkebokor egyik tájnyelvi elnevezése. Latin: Rosa canina, német: Hundsrose, angol: dog rose, francia: rosier de chien, olasz: rosa canina.
  • Ebvirág: Az őszi kikerics népi elnevezése. Valószínűleg a kutyadöglesztő névvel függ össze szorosabban, e mérgező növény francia neve is mort au chien, azaz kutyahalál. Német megfelelője a Hundsblume.

Ráadásnak még néhány, a mai fülnek talán viccesen hangzó névösszetétel Rácz János nyomán:

  • Ebkolbász: Cynomorium coccineum. A máltaigomba, máltaiviasz társnevekkel is jelölt gombafajta elnevezése. (Bár, mint az köztudott, a gomba nem növény.) Mint a tudományos név latin előtagjából kiderül, itt nem az ehető kolbász szerepel, hanem a kutya pénisze, hiszen a cynomorium a görög kyon, kynos ’kutya’ és a szintén görög morion ’hímtag’ szavakból alkotott összetett szó. Már Dioscoridesnél olvasható a kynomorion ’Orobanche crenata’, melyből a latin cynomorion ’ua.’ (Plinius 22: 162) növénynév keletkezett.
  • Ebfingottafa: A veres berkenye tájnyelvi neve az Őrségben.
  • Ebszopóka: A terjőke kígyószisz régi elnevezése.
  • Kutyaszopó: A pongyola pitypang neve Zilahon, kutyaszopogatónak hívják a Szilágyságban Érkőrösön és Tasnádon, továbbá Csíkszereda környékén.
  • Kutyatöke: Metaforikus szóösszetétel, Kalotaszegen, Magyarbikalon használják. A növényt hívják vadborsónak is Gyerővásárhelyen. Mindkét neve a termésre utal. (lásd a lenti képen) Már az ókorban is volt hasonló növénynév, pl. a latin cynomorion = orobanché ’Orobanche crenata’ (Plinius 22: 162) a görög kynomórion ’ua.’ (Dioscorides) alapján. Ez a növénynév a görög kyon ’kutya’ és a morion ’hímtag’ szavakból van képezve, és a gyümölcs alakján alapul. Vagy a latin cynosorchis ’kutyahere’ (Plinius 27: 65) a görög kyon, genitív kynos ’kutya-’ és az orchis ’here’ szavakból, mely a növény hereformájú dupla gyökérgumójára utal.

Kutyatöke

Rácz János arra is rávilágít, hogy a kutyafajták közül úgy tűnik, egyedül az agár nevével alkottak összetett növénynevet. Ez talán azért lehet, mert az agár az egyik legősibb kutyaféle, a nemesség és a presztízs kifejezésére, státuszszimbólumként is tartották őket.

  • Agármony: Itt is a kutya testrészének a neve szerepel, az összetett szó utótagja átvitt értelemben ’here’ jelentésű. Az elnevezés a növény gumójára utal, mivel azok az agár ivarszervére hasonlítanak, ez a magyarázata a névadásnak.
  • Agárcsecsfű: Latinul Sedum. Az egércsecsfű, agárcsecsfű hasonnevei is azonos szemléletű névadás eredményei, a jelölt varjúháj leveleit hasonlítva a kis állatok emlőihez. Ezekre a tojásdad alakú, kicsi, vastag, húsos levelekre utalnak az elnevezések.
  • Agárkosbor: Utótagja, a kosbor (latinul Orchis = here) önálló növénynevünk, nemi vágyat serkentő növénynek tartották, és páros gumója miatt asszociálták a herével. (Valószínűleg a kos állatnévvel is összefügg.)
  • Agárszilva: A magvaváló szilva régi elnevezése.

Akinek felkeltette az érdeklődését ez a téma, annak hasznos olvasmány lehet Rácz János Növénynevek enciklopédiája című könyve. 🙂

Források:

Reklámok